Here Is The Time!
Szépen indítsd el ezt a zenét és olvass.
Szépen indítsd el ezt a zenét és olvass.
Tiszteletem annak aki szeret,annak aki nem.Annak aki lány,annak aki fiú.Annak aki ismer,annak aki nem.Sőt tiszteletem annak is akit gyűlölök,de ezeket a sorokat olvassa.Mert vagytok így sokan.Talán nem is tudjátok páran,de úgy utállak titeket,mint egy rohadt nagy pattanást az orrom közepén.Nem hívtalak titeket soha,de jöttetek.Aztán mikor már rajtam élősködtetek nem tudtam,hogy szabaduljak meg tőletek.Csak vártam,hogy az idő múlásával leszálltok rólam,és talán nyom nélkül,vagy egy heget magatok után hagyva eltűntök örökre rólam.Ezt is bevállalnám,hogy hagyjatok rajtam maradandó sebet,csak végre tűnjetek el páran az életemből...vagy én a tiétekből.Meg is tenném néha,el is tűnnék hosszú időre,csak,hogy ne kelljen egyesek szánalmas,csökött,ostoba arcát nézzem,viselkedését eltűrjem,hírét halljam.
Számot vetek,számon kérek.Az utóbbi időben nagyon negatívan állok a világhoz,nagyon sötéten látok mindenkit.A hozzám legközelebb állókat is...már ha vannak egyáltalán ilyenek.Mert ugye éreztetni az ilyesmit nem szokás,nincs rá szüksége a másiknak.Sok ember nem is tudja,hogy mi a véleményem róla.Nem feltétlenül azért,mert nem merem a szemébe mondani,hanem azért,mert ha mindenkinek elmondanám mit érzek iránta,mit gondolok az életéről,akkor egyedül maradnék ebben a szép mosolygós világban.Ezért inkább elvisellek titeket magam mellett,magam körül.Félek attól,hogy egyedül maradok és nem tudlak titeket kihasználni.Hogy kibeszéljem magamból a dolgokat,hogy mindegyikőtökből hasznot tudjak húzni.A tizenévesektől kezdve a korombelieken át az idősebb korosztályig rühellem mindegyikőtöket.Mind ugyanarra a sémára készültetek és semmi egyedi nincs bennetek.Csak azt mondják,mert ezt így illik.'Hogy te milyen különleges vagy...mert szép vagy,mert okos vagy,mert szőke vagy,mert magas vagy'.Rajtad kívül még több ezer ilyen ember van.Nem vagy különleges.Csak ritka a környezetedben.Ez nem ugyanaz.Csak ritka vagy a környezetedben érted!?Nem vagy más,ugyanaz vagy egy másik csomagolásban egy másik töltelékkel.A formád ugyanaz,csak a tölteléked más.De nem egyedi.Ritka.Érted!?
És én miért utálok mindenkit?Mert akármennyire mutatjátok,hogy szerettek,tiszteltek,elviseltek,mindannyian csaltok.Idővel 'emberré' váltok és megmutatjátok,hogy ti is ugyanolyanok vagytok,mint a sok százezer ember egy kibaszott környezetben.Átvertek,lenéztek,hazudtok,megcsaltok.Nincs bennetek semmi tisztesség,legyetek bármilyen családból származók,akármilyen színűek...mind ugyanolyanok vagytok.Ezért nem bízom meg egyikőtökben sem.Mert én pesszimista vagyok,nagyon.De legalább igazam van...a végén mindig igazam van.Azért mert ismerem magam,ismerlek titeket,és legyek veletek akármilyen kapcsolatban mindig tiszta a vége,már az elején.
Drága kedves barátnak hitt ismerőseim,ti csak ismerősök vagytok nekem.Hogy mondjam rád,hogy a barátom vagy,hogy ha nem tudok veled megbeszélni dolgokat?Ha nem vagy rá kíváncsi!?Mert épp fontosabb dolgod van...!?Hogy higgyem rólatok,hogy tiszteltek engem,amikor a hátam mögött saraztok?!Miért higgyek nektek,mikor minden pillanatban csak ámítotok!?Mikor bízzak bennetek,ha minden percben érzem,hogy átvertek!? És végül...miért kérdeztek ha tudjátok,hogy őszinte vagyok!? Tudod,hogy meg fog bántani a véleményem de megkérdezed...és tudod mi bánt benne?! Az,hogy nekem van igazam...nem velem van bajod,hanem nem tetszik az igazság.De akkor ezt légyszives ne az én számlámra írd,hanem számolj el magaddal magadban! Megmondom,ha nem tetszik valami,legyünk akármilyen viszonyban...hisz tudom,úgyis átversz és nem vagyok neked senkid...csak egy ember...akit-ahogy én is-kihasználsz.Kölcsönös a barátságunk!
Legyél egy buszon ülő idegen,legyél egy rég nem látott osztálytárs,legyél egy nyugdíjas,legyél egy kisiskolás...legyél bárki.Nekem csak bármi leszel.Tudod miért?Mert túl sok "bárki" volt az életemben aki megtanított a hitetlenségre,a bizalmatlanságra,a gyűlöletre.Köszönjétek a múltamnak,az "embertársaitoknak",hogy ezzé lettem!De innen a lelkem legsötétebb bugyrából üzenem,köszönöm jól vagyok és még csak mostantól foglak titeket a legjobban gyűlölni.Mikor azt mutatom,hogy már megszerettelek,közel engedsz magadhoz...én pedig kegyetlenül a lelkedbe taposok és kitépem azt,amiről azt hitted én adtam neked jó szívvel.
Számot vetek,számon kérek.Az utóbbi időben nagyon negatívan állok a világhoz,nagyon sötéten látok mindenkit.A hozzám legközelebb állókat is...már ha vannak egyáltalán ilyenek.Mert ugye éreztetni az ilyesmit nem szokás,nincs rá szüksége a másiknak.Sok ember nem is tudja,hogy mi a véleményem róla.Nem feltétlenül azért,mert nem merem a szemébe mondani,hanem azért,mert ha mindenkinek elmondanám mit érzek iránta,mit gondolok az életéről,akkor egyedül maradnék ebben a szép mosolygós világban.Ezért inkább elvisellek titeket magam mellett,magam körül.Félek attól,hogy egyedül maradok és nem tudlak titeket kihasználni.Hogy kibeszéljem magamból a dolgokat,hogy mindegyikőtökből hasznot tudjak húzni.A tizenévesektől kezdve a korombelieken át az idősebb korosztályig rühellem mindegyikőtöket.Mind ugyanarra a sémára készültetek és semmi egyedi nincs bennetek.Csak azt mondják,mert ezt így illik.'Hogy te milyen különleges vagy...mert szép vagy,mert okos vagy,mert szőke vagy,mert magas vagy'.Rajtad kívül még több ezer ilyen ember van.Nem vagy különleges.Csak ritka a környezetedben.Ez nem ugyanaz.Csak ritka vagy a környezetedben érted!?Nem vagy más,ugyanaz vagy egy másik csomagolásban egy másik töltelékkel.A formád ugyanaz,csak a tölteléked más.De nem egyedi.Ritka.Érted!?
És én miért utálok mindenkit?Mert akármennyire mutatjátok,hogy szerettek,tiszteltek,elviseltek,mindannyian csaltok.Idővel 'emberré' váltok és megmutatjátok,hogy ti is ugyanolyanok vagytok,mint a sok százezer ember egy kibaszott környezetben.Átvertek,lenéztek,hazudtok,megcsaltok.Nincs bennetek semmi tisztesség,legyetek bármilyen családból származók,akármilyen színűek...mind ugyanolyanok vagytok.Ezért nem bízom meg egyikőtökben sem.Mert én pesszimista vagyok,nagyon.De legalább igazam van...a végén mindig igazam van.Azért mert ismerem magam,ismerlek titeket,és legyek veletek akármilyen kapcsolatban mindig tiszta a vége,már az elején.
Drága kedves barátnak hitt ismerőseim,ti csak ismerősök vagytok nekem.Hogy mondjam rád,hogy a barátom vagy,hogy ha nem tudok veled megbeszélni dolgokat?Ha nem vagy rá kíváncsi!?Mert épp fontosabb dolgod van...!?Hogy higgyem rólatok,hogy tiszteltek engem,amikor a hátam mögött saraztok?!Miért higgyek nektek,mikor minden pillanatban csak ámítotok!?Mikor bízzak bennetek,ha minden percben érzem,hogy átvertek!? És végül...miért kérdeztek ha tudjátok,hogy őszinte vagyok!? Tudod,hogy meg fog bántani a véleményem de megkérdezed...és tudod mi bánt benne?! Az,hogy nekem van igazam...nem velem van bajod,hanem nem tetszik az igazság.De akkor ezt légyszives ne az én számlámra írd,hanem számolj el magaddal magadban! Megmondom,ha nem tetszik valami,legyünk akármilyen viszonyban...hisz tudom,úgyis átversz és nem vagyok neked senkid...csak egy ember...akit-ahogy én is-kihasználsz.Kölcsönös a barátságunk!
Legyél egy buszon ülő idegen,legyél egy rég nem látott osztálytárs,legyél egy nyugdíjas,legyél egy kisiskolás...legyél bárki.Nekem csak bármi leszel.Tudod miért?Mert túl sok "bárki" volt az életemben aki megtanított a hitetlenségre,a bizalmatlanságra,a gyűlöletre.Köszönjétek a múltamnak,az "embertársaitoknak",hogy ezzé lettem!De innen a lelkem legsötétebb bugyrából üzenem,köszönöm jól vagyok és még csak mostantól foglak titeket a legjobban gyűlölni.Mikor azt mutatom,hogy már megszerettelek,közel engedsz magadhoz...én pedig kegyetlenül a lelkedbe taposok és kitépem azt,amiről azt hitted én adtam neked jó szívvel.
Visszaveszem azt ami az enyém,visszaveszem a belém fektetett bizalmat.Visszaélek mindennel amit nekem adsz.Mert ti is visszaéltetek azzal amit én adtam nektek.Az időmet,a törődést.Foglalkoztam a kívánságotokkal.Azzal,hogy mit szeretnétek és mit nem.Megadtam azt ami tőlem telt.Nektek éltem.De ezt most elveszem...visszaveszem az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése