2009. október 15., csütörtök

365

Állítólag ennyi napból áll egy év.Általában.Január elseje az év első napja.Állítólag.
De kinek hol kezdődik egy év?
Amikor kezdődik a suli?Amikor kezdődik a nyári szünet?És aki dolgozik?Neki mikor kezdődik az év?
Sokféleképpen meg lehet közelíteni a dolgot.Van akinek a naptár szerint kezdődik egy év,van akinek a belső érzés mondja meg,hogy mikor is kezdődött az adott esztendő.Vagy nincsenek is évek?Csak számok akarják elhitetni velünk az idő múlását?
Én nem tudom,erre nem tudok választ adni,és nem is akarom túlfilozofálni,csak felvetettem a dolgot.Ez hasonló kicsit a tyúk és a tojás kérdéséhez.

Az biztos,hogy van tavaszunk.Azt szokták mondani,hogy akkor újul meg minden.Burjánzik a növényzet.Előbújnak az állatok.Mindenki felébred a téli depresszióból.Meg amúgy is,februárban még mindenki szokja,hogy egyel többet kell írni a papírokra meg az ellenőrzőbe.Márciusra meg belejövünk.Legyen a március az év kezdése!(meg egyáltalán,én utálom a telet)
A tavasznak van egy sajátos megjelenése.Igen,tudom,hogy minden évszaknak van.De a tavasz...a tavasz más.Neki van egy különleges köntöse amit minden évben magára ölt,és abban járul az emberek színe elé.Reggelente még fázva megyünk ki a buszra,de délutánra már pulcsiba,pólóba vágtázunk haza.Lepakolás aztán nyomás be a városba.Ki a szabadba.Tavasszal aki otthon ül nem normális.Vagy mazohista.Szerintem mindenki örül,hogy vége a télnek.Újra életre lehet kelni.Csajokon egyre csak fogy a ruha.Az életkedv is kezd visszatérni.Na meg nem kell délután 4 órakor lámpát kapcsolni,mert nem látunk a szobában.(elég 6-kor felkapcsolni-.- :D)Minden nap egyre melegebb van,egyre tovább lehet élvezni a napsütést.És ami szerintem a legjobb.Napról napra látni,ahogy a természet felébred.Egyre több levél,egyre több virág.És amit gyűlölök,de legalább a jó időt igazolja...egyre több bogár száll be a szobámba,hogy éjjelente terrorizáljon.

Aztán ha már bogár.SUMMERTIME!Ilyenkor a kis alienek százasával járnak be a szobába.A legyek elözönlik a konyhát a szúnyogokkal párhuzamba.De megéri!Én mondom imádom a szúnyogokat meg a legyeket!:D Sőt azt is imádom,hogy éjjel nem tudok aludni mert 32 fok van kint és bent egyaránt.Reggel 5-kor már muzsikálnak a madarak,elindulnak a kutyasétáltató nyugdíjasok,friss péksüti illat tölti meg a levegőt(oké,vidéken kukorékolás és trágya szag,tudom).Nyáron szeretek korán kelni.Szeretem a napfelkeltét látni elinduláskor.Szeretem a friss,hűvös levegőt ami néha még be-be surran a pólóm nyakán,hogy kicsit kirázzon a hideg.
És vannak azok a bizonyos esték amikor végig szórakozunk éjszakákat és csak a napsütés vet véget a bulinak.Ilyenkor jön a (számomra) jól ismert hajnali buszozás.Kellemes nyári "hideg" van hajnalban.Már süt a nap,de még nem az az igazi melengető érzés.Csípős.
Buszra pattanunk,aztán csak nézzük a napfelkeltét.Imádom.Teljesen fáradt vagyok,de megnézem,mert semmihez sem fogható!És azok a hazasétálós percek.Mikor alig tudjuk magunkat hazavonszolni.Már jönnek szembe a munkába,piacra igyekvő emberek.De mi még csak most készülünk zárni a tegnapi napot.
Ma.Nyáron nincs időszámítás.Minden nap ma van.Nincs holnap.Nincs tegnap.Minden nap egy nagy MA!Persze aki dolgozik,mint én is,neki minden 'ma' egy szenvedés napközben,de az este feledtet mindent.Nyáron mindent szabad,de semmit sem muszáj.Jó szokáshoz híven ezt mindig be is tartjuk.
De kicsit vissza a nyár érzéséhez.Megvan ugye az illata a reggelnek.A nappalnak nincs is illata,mert nem kapunk levegőt a 39,5 fokban,de én szeretem!Az esték.Az az illat,a látvány,a hangulat.
Én egy valamire esküszöm nagyon.Naplementekor autóval egy hosszú,egyenes úton a kedvenc zenénket hallgatva,lehúzott ablaknál......mosolyogni.Valószínűleg mindenki kipróbálta.Vagy ha még nem,tegye meg.Én legtöbbször buszon játszom meg.Lehet,hogy kicsit hülyén néz ki,egy magában mosolygó emberke,de az az érzés amit nyújt nekem az a pár perc.Felejthetetlen!

Naplemente.Szabadság.Dallam.Szív.Nyár!


De mint minden jónak,sajnos a nyárnak is vége szakad.Eltűnik.Van,hogy sietve távozik vissza egy olyan szép helyre,mint például Szicília.Vagy szépen lassan,vénasszonyosan elbotorkál.Tartja magát egészen szeptember végéig,de tudja,hogy eljött az ideje,menni kell.Át kell adja a helyét valami újnak,ami nem biztos,hogy szebb és jobb,mint ő volt,de a változás már az ajtóban.

Itt van az ősz,itt van újra.Szél.Sárga levelek.Eső.Ősz.
Nem kell bemutatni.Ismerjük mind.Miután a kellemes indiánnyár véget ért,és már csak az emlékét hagyta meg a talpunk alatt ropogó leveleknek,és a parkbéli sétáknak,átveszi a helyét a ködös,csapadékos időjárás.Reggelente ködbe burkolóznak a fák.Deres háztetők fogadnak minket.Felkerül az őszi kabát.A vastag zokni.Változik az idő.Még élénken bennünk vannak a nyár emlékei és alig győzzük mesélni egymásnak,hogy: "..jajj és mikor a stégről egyszerre vetettük be magunkat a vízbe..","..és mikor úgy bebasztunk,hogy mind a négyen egyszerre hánytunk a kádba..",stb.Ősszel is lehet bulizni,szórakozni,nagyszerű programokat szervezni.De valljuk be.Az nem ugyanaz.Meg ugyebár itt az iskola.A tanulás.A kötöttségek.Az ősz egy bunkó.
Novemberben,mikor túléltük a temetőszezont és már napi 2 télapócsokit is megeszünk,hogy felkészüljünk a decemberre,kicsit pozitívabb hangulat uralkodik el az embereken.Érzik,hogy itt lesz valami.Valami ami mindig izgalomba hozza őket.Valami,ami melegséggel tölt el mindenkit.Az újdonság érzése.Ami valójában nem is annyira újdonság,hiszen mindössze 250 nap telt el azóta,hogy

HAVAZOTT!

Megjött a Tél!De a hóesés csak 10 percig tart és meg sem marad.
Viszont itt van a Télapó aki megtölti a zsákunkat glükózzal és tejutánzattal töltött masszával.Szeretjük a Télapót.Még az a nagyi is szereti akinek a nyugdíja fele arra megy rá,hogy az unokáknak csokit meg gyümölcsöt vegyen.Valahol mélyen ő is szereti.Hisz volt gyerek,és tudja,hogy milyen öröm is ez.
De minden évben bekövetkezik egy szörnyű dolog.

December 6.án nem esik a hó!

Utoljára nagyjából akkor láttam havat ezen a napon mikor 6 éves voltam.Szomorú.Én valahogy nem hittem el,hogy a Télapó autóval is tud járni.Vagy,hogy kereket tesz a szánjára.Sebaj.Mára már mind tudjuk azt,amit sosem mondunk ki! (létezik)
Aztán miután megettük az összes csokit.Háromszor kihánytuk és négyszer volt székrekedésünk,leesik az első hó.Ha szerencsénk van csak mínusz 10 fok van kint,és elég 2 pár zoknit felhúzni.Szeretjük a havat...az első két hétben.Aztán mikor minden reggel lapátolni kell 90 km/órás szélben,akkor annyira már nem is szeretjük ezt az egészet.Na meg mikor apánk meglátja a gázszámlát.Akkor sem szeretjük annyira.Összességében a télből a december a jó.Megépítjük az első és utolsó hóembert.Fejbe dobjuk az embereket hógolyóval.De egy idő után már hozzá se akarunk érni a fehér,jeges undormányhoz.Most már jöhetne a május.
De eljön ugye a karácsony.

Fenyőillat.Mákos bejgli.Szaloncukor.Narancs.Jézus!

Átvesszük az ajándékot ami helyett pénzt akartunk inkább,és várjuk a szilvesztert.Addig naponta 1 kiló csokoládét eszünk meg és még egyszer ennyi süteményt.Majd december 31.én a lányok már reggel 10kor elkezdenek készülni az estére.A fiúk 6 körül észbe kapnak,hogy: "jé ma van szilveszter geci,vegyünk pezsgőt".Eldobnak kósza 40-50 petárdát percenként és 8-ra teljes díszben elindulnak szolidan italozni.A lányok persze királylányos pompában mennek a buliba.Ahol gyorsan összeisznak mindent és a 7 napi süteményadag miatt éjjel 2-re ki is hánynak mindent,majd innen nem is emlékeznek semmire.Ez benne a szép.A szilveszternek az a szépsége,hogy nem kell rá emlékezz.Elég ha éjfélkor iszol a pezsgőből amit valami ismeretlen kinyit,és itt vége is az egésznek.
Január elsején délután 2-kor felébredsz egy idegennél,majd közlöd vele,hogy te most hazamész.És soha többé nem látjátok egymást.Az év legszebb pillanata ez.Este 8 körül ráébredsz,hogy kivel és hányszor csókolóztál majd elmosolyodsz és azt mondod magadnak.

Boldog Újévet!

Bár kihagytad a szokásos családi újévköszöntő rokonjárást,de nem baj.Jól szórakoztál.A rokonok meg mindig elnézik,hogy nem mentél,hisz már 1960-ban is volt alkohol.Tudják min mentél keresztül.
Eljön a január 4-5,és mi történik?!Na mi?Kezdődik az iskola.A munka.Az élet.Vissza kell esni a szürke,semmitérő hétköznapokba a mámoros pompából és jólétből.
Már február is elmúlt,és már teljesen depressziós az emberiség amikor is egy olyan hír kap szárnyra amire mindenki várt.Aigner Szilárd bemondja: "Jövő héttől felmelegedés!"
Jön a tavasz!

Letelt a 365.Észre sem veszi az ember és már túl van egy szülinapon.Egy névnapon.Az egész család összes szülinapján.Összes névnapján.Az összes évforduló a hátunk mögött.
Napról napra kellemesebb az idő.Már a nap is kisüt néha.Kezdünk bizakodni,hogy most már eljön az ideje annak amit várunk.

Előkerüljön az a bizonyos köntös.

Aztán a körforgás csak megy megy megy és megy.Nem lehet megállítani.Nem tudunk kiszállni.A kiszállásnak majd eljön az ideje.Azt (jó esetben) nem mi döntjük el,hogy mikor.


háromszázhatvanöt



ui.: Most sem hazudtoltam meg magam,és ismét egy érdekes dal kíséretében írtam bejegyzést.Ne kérdezzétek mért ez.De szeretem.




Nincsenek megjegyzések: